Megfontolandó dolgok diétázás kapcsán
Mi is a diéta?
A diéta eredeti jelentése szerint az egyén által rendszeresen elfogyasztott ételeket, italokat fedi.
Orvos vagy dietetikus rendelhet el egy speciális diétát. Emellett azonban számtalan diéta irányzat alakult ki, melyeket az emberek rövidebb vagy hosszabb ideig követnek különböző okokból, de legfőképp fogyás céljából.
A legtöbb ember számára a diéta szó szorosan a fogyókúrákkal kapcsolódik össze. Ahogy a kifejezés is jelzi, ez kifejezetten a fogyást célozza, egyáltalán nem fókuszál az egészségre. Van, aki a saját elképzelései alapján állítja össze a fogyókúrás diétát és van, aki mások által kitalált módszereket követ. Ilyenek pl. narancs, grépfrút diéta (1930), amfetamin diéta (1945), káposztaleves diéta (1950), gyorséttermi diéta (1953), élősködő diéta (1955), Weight Watchers (1963), kőkorszaki diéta (1975), Oprah folyadék diéta (1988), kevés zsiradék diéta (1989), Atkins diéta (1994), Zone diéta (1995), macrobiotika diéta (2000), South Beach diéta (2003), paleo (2010), ketogén diéta (2016) ... Voltak még kisebb irányzatok és lesznek is. Ezek jönnek és mennek. Van, akinek bejönnek és van, akinek nem. Van, akinek egyik jön be, és van, akinek a másik. (A dátumokat illetően: ekkor vált fogyókúra szempontjából népszerűvé, de ez országonként eltérhet.)
Vajon miért van ez így? Miért lehet, hogy ami bejön az egyiknek, az nem működik a másiknak? A válasz, mert egyediek vagyunk.
Van, akinek a szervezete gyorséttermi kaján is elvan, miközben rendszeresen alkoholt fogyaszt és dohányzik. Míg a másik ember lehet, hogy ehhez képest nagyon egészségesen táplálkozik, egészséges életmódot folytat és mégis betegség következményében fiatalon meghal.
Van, akinek egy alapvetően szénhidrátra és hatalmas vitamin és ásványi anyag bevitelre alapuló, zsíroktól és fehérjétől szinte mentes Gerson diéta fogja megmenteni az életét, míg másnak egy megfelelően kivitelezett szénhidrátban és fehérjében szegény, de zsírokban gazdag ketogén diéta lesz az életmentő. A kettőben egy közös van: csak finomítatlan valódi ételekre fókuszál.
Mire fókuszálnak a diéták: a kalóriák és/vagy a zsiradék és/vagy a szénhidrát vagy úgy általában minden megvonására, jelentős csökkentésére.
A kalóriahiány megállapításánál az emberek nem foglalkoznak a részletekkel, mint
- mennyi a kiindulósúly
- mennyi az alapenergiaszükséglet, ami alá nem kellene menni, hisz az ahhoz szükséges, hogy a szervezet az alap funkciókat, mint a légzést, szívműködést, pajzsmirigy tevékenyésgeket, emésztést, stb el tudja látni (BMR, basal metaolic rate)
- mennyit és mit mozog az illető
- honnan kerülnek a vitaminok, ásványi anyagok, rostok bevitelre ...
A legtöbb esetben a fogyókúrák lekorlátozódnak az étkezésre, és a többi tényezőt figyelembe se veszik, pedig ezek is jelentős mértékben hozzájárulhatnak a sikerhez vagy a bukáshoz. Ilyenek pl.
- alvás
- mozgás
- stresszkezelés
- egészség
- családi és szociális kapcsolatok
Az emberek többsége csak kalória és makrotápanyag szinten gondolkodik, mint szénhidrátok, fehérjék és zsírok. A többségnek eszébe sem jut, hogy a mikrotápanyagokat helyezze a középpontba, mint vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok (fitotápanyagok), pedig a lényeg az utóbbiakban leledzik.
A diéta halála
A legtömörebben úgy tudnám megfogalmazni a véleményem, hogy az angol „diet” szó magában foglalja a lényeget. A „die” jelentése meghal. No nem rögtön az egyén, bár szélsőséges esetekben akár az is bekövetkezhet, de számomra inkább a diéták eredménytelenségére, a szinte elkerülhetetlen bukásra utal, ami előbb-utóbb minden diétánál bekövetkezik. Ha a diéták/fogyókúrák működnének, a statisztikák nem arról számolnának be, hogy egyre több elhízott és beteg ember van.
Miért gondolom, hogy a diéták vége bukás? Azért, mert általában az egyének újabb és újabb diétákkal próbálkoznak a céljuk elérése érdekében, de jellemzően csak átmeneti eredményeket tudnak elérni, utána következik a jojó hatás. Ha a diéták működnének, akkor nem kellene újabb diétákat kipróbálni.
A diéták folyamán az emberek igyekeznek minél több dolgot megvonni a szervezetüktől, mondván akkor majd lefogynak, kitisztulnak ...
Egy időre igaz lehet, hogy csökken a súlyuk, de mivel a diétázás alatt nem tanulnak semmi, a jövőre nézve hasznos új szokást, ezért a diéta végeztével, mikor terv szerint véget ér a diéta vagy amikor az egyén végül feladja a küzdelmet és ráveti magát az első péksütire amit meglát, minden visszakerül az addig „normális”(nak nem feltétlen mondható), korábbi kerékvágásba.
A szigorú megszorításokon alapuló diéták esetén elképzelhető, hogy a méregtelenítéshez szükséges mikrotápanyagokat sem adják meg a testüknek, illetve elképzelhető, hogy makrotápanyag és kalóriaszinten sem érik el a szükséges minimumot, ezzel lelassítva az anyagcserét, ami a diéta végeztével még gyorsabb hízást eredményez, illetve lassítja a fogyást.
Már hallom is: „de nekem bejött a narancsdiéta”, vagy „a káposztaleves diétánál nincs is jobb” ...
A paleos tábor részéről is hallom, hogy attól nincs jobb, hisz rengetegen elérték vele a céljukat, lefogytak, egészségesebbek lettek és ráadásul sokan azt életmódszerűen képesek követni. De ha mindenkinek beválna és mindenki lefogyna és meggyógyulna tőle, akkor nem pártolna át senki az inkább szénhidrátokra fókuszáló táborba.
Mindannyian különbözőek vagyunk. Az autókon keresztül megpróbálom érthetőbbé tenni ... Az autók egy célt szolgálnak, hogy elvigyenek minket A-ból B-be. De léteznek benzines, dízel és elektromos kocsik, valamint vannak a hibridek, amik ezeknek a keverékei. (Ok, benzin-dízel üzemű kocsi nincs.) Ha benzint töltesz egy dízel kocsiba, akkor az tönkremegy. Ha dízelt töltesz a benzines kocsiba, az is tönkremegy. Vannak hibrid meghajtású autók, amelyek benzinnel és elektromos árammal is működnek. És persze vannak az elektromos autók, amik csak elektromos áramot tudnak használni. Vannak autók, amik könnyedén működnek alacsonyabb minőségű (oktánszámú) benzinnel és vannak, amelyeknek csak a minőségibb, magasabb oktánszámú benzin felel meg.
Mi ehhez hasonlóan működünk. Vannak emberek, akik rengeteg szénhidrátot ehetnek, míg mások ugyanattól nagyon betegek lesznek. Ugyanez igaz a zsírokra is, még az egészségesekre is és a fehérjékre is. Vannak, akik mint korábban is írtam, egészségesen élnek gyorséttermi és feldolgozott ételeken, míg másoknak nagyon oda kell figyelni, hogy mit ehetnek meg. Mi magunknak kell megtalálnunk a saját üzemanyagunkat.
De ezzel még mindig nem teljes a kép. Mindannyian különbözőek, egyediek vagyunk és ennek megfelelően a táplálkozásunk és életmódunk is különböző kell, hogy legyen.
Nincs olyan táplálkozásmód, ami mindenkinek megfelel. Mint ahogy adott ruha sem jó mindenkire.
Minden időszakos diéta rossz?
Van, amikor az orvos, dietetikus, táplálkozási terapeuta javasol néhány hétre vagy hónapra szóló diétát. Ennek gyakorta az a célja, hogy levegyék a terhet a szervezetről egy időre, hogy az gyógyulni tudjon. Van, akinél az adott időszak után vissza lehet hozni a legtöbb ételt és van, akinél nem.
Ne diétázz!
Hacsak nem orvos, dietetikus, táplálkozási szakember írta elő a diétát, akkor ne diétázz. Egyél olyan ételeket, melyek nem egy ipari feldolgozás eredményei, hanem amelyek nyersen, vagy Te általad zöldségekből, teljes kiőrlésű gabonákból, gyümölcsökből, húsokból, halakból, tojásból, magvakból, diófélékből elkészíthetők. Persze eközben vedd figyelembe a saját intoleranciáid és allergiáid! Kerüld a zsírban, olajban tocsogó ételeket, akkor is, ha Te magad főzöd. Hogy miért, erről egy külön bejegyzésben fogok írni.
Ja és persze ne feledkezz meg a többi tényezőről sem:
- ne éhezz
- igyál elég tiszta VIZET
- aludj eleget
- tanuld meg a mindennapi stresszt kezelni
- mozogj minden nap legalább 15 percet
Referenciák:
https://medical-dictionary.thefreedictionary.com/diet
http://drhoffman.com/article/theres-no-one-size-fits-all-diet-according-to-new-research-2/
https://www.sciencedaily.com/releases/2016/08/160816092217.htm
https://www.livestrong.com/article/244490-do-low-calorie-diets-slow-down-metabolism/
